A Prófétánk ﷺ azt mondta, hogy a Ramadán után a legjobb hónap a böjtölésre a شَهرُ اللهِ المُحَرَّم Allah hónapja, a Muharram.

Figyeld csak meg, hogy Prófétánk ﷺ Muharramot Allah hónapjának nevezte! És egyetlen más hónapot sem neveznek شَهرُ اللهِ -nak, Allah hónapjának, csak Muharramot.

És mivel szó szerint Allah hónapjának nevezte Muharramot شَهرُ اللهِ المُحَرَّم, ezért ez a legnagyobb megtiszteltetés, amelyet egy hónap kaphat, és az iszlám naptárban egyetlen más hónap sem részesült ebben a megtiszteltetésben.

Muharram hónap egyike a 4 szent hónapnak, és sok prófétai társ (szahaba, صحابة ) mondta azt, hogy ez a legszentebb hónap a négy hónap közül. Nyilvánvalóan a Ramadán az év legszentebb hónapja, de a Ramadán nem tartozik a négy szent hónapok közé.

És Muharram, sok tudós szerint a legszentebb az összes szent hónap közül.

Amikor Omar ibn al-Khattab bevezette a naptárt, nyolc vagy tíz évvel a Próféta ﷺ halála után, megvitatták, hogy melyik hónappal kezdjék az évet. Az egyik vélemény a Ramadán volt, persze volt más vélemény is más hónapokra, de végül a legtöbb prófétai társ azt mondta, hogy Muharram hónapjával a legértelmesebb az évet kezdeni, az áldásai miatt. És mivel közvetlenül a zarándoklat után következik, olyan, mintha egy új kezdet lenne.

Ezért úgy döntöttek, hogy az év első hónapja Muharram lesz. Ettől kezdve pedig Muharram volt és mindig is az lesz az év első hónapja. Ez az a hónap, amikor a Próféta ﷺ rendszeresen böjtölt.

Ibn Abbász – Allah legyen elégedett vele – azt mondta, hogy „Soha nem láttam a Prófétát ﷺ , hogy jobban aggódott volna a böjt miatt, mint Ásúra Napján, Muharram hónapjában.”

Az „Ásúra Napja” (يَوْمَ عَاشُورَاءَ) pedig szó szerint a „10. nap”-ot jelenti, az „áserah” (عَشَرَة) szóból. A böjt ezen a napon már a Ramadán előtt is kötelező volt. A hidzsra (kivándorlás Medinába) utáni első évben vált kötelezővé és mindenkinek böjtölnie kellett az első évben. Aztán Allah سُبْحَانَهُ وَ تَعَالَى kinyilatkoztatta a Ramadán hónap böjtölését, így a Ramadán lett a kötelező, míg a következő évben Muharram hónap 10. napja már csak ajánlott volt és nem kötelező.

Tehát az iszlám első évében minden muszlimnak kötelező volt böjtölnie Muharram 10-én. A második évben pedig a kötelezőről az erősen ajánlott kategóriába került.

Prófétánk ﷺ azt mondta, hogy ez az előző év bűneinek bocsánatára szolgál. Elmondása szerint Muharram hónap 10-én menekült meg Mózes próféta عليه السلام a Fáraótól. És Noé próféta عليه السلام hajója is e napon ért partot a Dzsúdi-hegyen ٱلْجُودِيّ. És hogy ezeken a napokon sok olyan esemény történt a múltban, amelyek az ünneplés és az öröm napjaként szolgálnak.

Amikor Prófétánk ﷺ megtudta, hogy a zsidók böjtölnek Muharram 10-én, mivel azt mondták: „Mózes megmenekült és a Fáraó megfulladt, ezért ezt ünnepnapnak tekintjük.” A Próféta ﷺ ekkor azt mondta: „Nekünk több jogunk van Mózeshez, mint nektek.” Ami azt jelenti, hogy valójában mi vagyunk Mózes próféta عليه السلام igazi követői. És ettől az évtől kezdve a Próféta ﷺ mindenkit böjtölésre buzdított Muharram 10-én.

És azt is mondta: „Ha még egy évet élek, 9-én és 10-én is böjtölni fogok.” A tudósok azt mondják, hogy a mi szertartásainknak különböznie kell más vallások és nemzetek szertartásaitól, ezért ideális esetben jó a 9. és a 10. napot is böjtölni. Bár Prófétánk ﷺ ezt soha nem tette meg, mert – ugyan szándékában állt – mégis abban az évben meghalt, amikor ezt kijelentette.

És mivel a Próféta ﷺ azt mondta, hogy „Ha Allah megengedi, hogy még egy évet éljek, akkor Muharram 9. és 10. napját is böjtölni fogom.” ezért aki képes böjtölni Muharram 9. és 10. napján vagy a 10. és 11. napjain, az böjtöljön. Ha mégsem tud két napot böjtölni, akkor legalább böjtöljön 10-én.

De ezen a napon feltétlenül böjtöljön, mert ez egy olyan nap, amelyen ha megfelelően és őszintén böjtöl valaki, akkor annak az előző év kisebb bűnei megbocsáttatnak.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez a nap egy történelmi tragédia napja is, ez pedig Husszein, a Próféta ﷺ unokájának – Allah legyen elégedett vele – meggyilkolása. Ennek a tragédiának semmi köze Ásúra Napjának szentségéhez, véletlen volt, hogy ezen a napon történt. Husszein halála történelmi tragédia, de Muharram 10. napjának áldása és böjtje elkülönül ettől a történelmi tragédiától, amely véletlenül Muharram 10-én történt a kivándorlás (hidzsra) utáni időkben (Kerbelai mészárlás).

Sajnos az emberek ezt a mészárlást arra használták, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítsanak Muharram hónapjának. De Muharram áldott és szent volt már a mészárlás előtt is. A mészárlásnak pedig semmi köze a hónap szentségéhez és a hónap böjtjéhez. Tehát Ásúra Napja már szent volt azelőtt is, mielőtt Husszein – Allah legyen elégedett vele – mártírhalált halt volna azon a napon.

Ezért mi, muszlimok, Muharram 10-ét nem gyásznapnak tekintjük, hanem Allah سُبْحَانَهُ وَ تَعَالَى szolgálatának napjaként. Az ibedeh (istenszolgálat, عِبادَة) napjaként, olyan napként, amikor még jobban tudatában vagyunk Allahnak سُبْحَانَهُ وَ تَعَالَى, és igyekszünk közel kerülni Hozzá az istenszolgálatok és a böjtölés által.

Ezért ügyeljünk arra, hogy 10-én böjtöljünk, és ha tudunk 9-én és 10-én, vagy 10-én és 11-én, akkor böjtöljünk ezeken a napokon is, de 10-én mindenképp. Ez az a hónap, amikor összességében Prófétánk ﷺ több jó cselekedetre, több böjtre, több jótékonyságra buzdított. Ez a szent hónapok egyike.

Allah سُبْحَانَهُ وَ تَعَالَى tegyen minket azok közé, akik a legjobban tudják ezt a hónapot hasznosítani! Ameen.

Forrás: Muharram the Month of Allah – by shaikh Yasir Qadhi