Ma valami nagyon fontos dologról szeretnék beszélni. Valamiről, amit természetesnek veszünk vagy legalábbis a legtöbben annak vesznek. Ezért a Próféta ﷺ figyelmeztet minket ezzel kapcsolatban.
Sokan közülünk jó egészségben vannak me she Allah. Adjunk hálát Allahnak ezért és használjuk ki! Na de mire is használjuk? Használjuk fel olyan dolgokra, amelyek elnyerik a Mindenható tetszését.
Ott van például a szemed, amivel képes vagy látni. Talán eljön majd egy nap, amikor már nem fogsz tudni látni velük, ezért olvass megfelelő könyveket, amik hasznosak lesznek a számodra. Keresd azokat, amik a segítségedre válnak.
És ne foglalkozz azokkal, amik a Mindenható haragját kiválthatják.
Ne nézz arra, amire nem kéne nézned, mert ez a te szemed.
Ugyanez vonatkozik a kezedre. Ma még képes vagy megmozdítani. Mozdítsd oly módon, hogy az a Mindenható tetszését elnyerje. Holnap talán már nem lesz meg ez a mozgékonyságod. Ma még tudunk sétálni. Ma még fel tudunk állni az imában.
De vannak, akik sírnak, mert nem álltak fel imádkozni addig, amíg el nem értek egy olyan kort, amikor már képtelenek behajlítani a hátukat, és nem tudják elvégezni sem a meghajlást, sem a leborulást.
Akkor miért feledkezünk meg az egészségről, mint Allah ajándékáról?
Valójában az egészség egy olyan ajándék, amelyet természetesnek veszünk. Ezért nagyon fontos megvizsgálnunk ezt az ajándékot, amellyel Allah megáldott minket.
Vannak emberek, akik nem tudnak enni. Vannak, akik nem tudnak megenni bizonyos ételeket. Ezért amikor még megehetjük, mérsékelten együnk.
Emlékezzünk az ajándékra, amelyet Allah adott nekünk. Mondd el az ebéd előtti fohászt és talán az ebéd utánit is. Köszönd meg az ételt Allahnak és kérd, hogy segítsen felhasználni az ételből kapott energiát valami jóra. És persze törekedjünk arra is, hogy azt együk, ami az iszlám szerint megengedett és azt, ami nem haragítja meg Allahot.
Ami nagyon fontos, hogy észrevegyük, a szerveink bennünk teljes mértékben automatikusan működnek. Nem kell hozzá sem elem, sem egy ember, aki távirányítóval működteti, mert Allah által működnek.
A szív csodálatos módon ver, több mint 1000 szívverés szinte egy pillanat alatt! Dicsőség a Teremtőnek! És kinek az eleme ez? Csupán Allah automatikus terve.
Nézd meg az agyat, milyen kifinomult! Nézd a füleket, a szájat! Nézd meg például a nyelvet, hogyan ízlel, és az ízlelőbimbókat!
És nézd, hogy az orvostudomány és a tudósok hogyan fedeznek fel új dolgokat minden egyes nap! Ezek mind Allah ajándékai és nekünk megadatott! De mi nem köszönjük meg Allahnak és sokszor nem jó módón használjuk fel.
De miért nem?
Hívőként tudjuk, hogy mindez biztosan véget ér egy nap.
Tudom, hogy a szemeim nem fognak látni, ha eljön a halál állapota, mert meg kell halnom valamikor és vissza kell térnem Allahhoz. Vissza kell térnem az én Teremtőmhöz és Alkotómhoz. Ezért kell Allahnak tetsző módon használnom és nem úgy, ami ellenére van. Me she Allah, sokakban egyre jobban tudatosul ez.
Amíg van hangunk, próbáljuk meg a Koránt recitálni. Amíg képesek vagyunk, próbáljuk meg a legjobb dolgokat tenni in she Allah .
A másik dolog, amit sokan természetesnek vesznek az az idő. A szabad időnk. Az emberek arra használják, hogy TV-t vagy szappanoperákat nézzenek, amik átmossák az agyukat. Ezért mondjuk, hogy „szappan”-opera…
És persze vannak hasznos programok is, mint amikor kimozdulunk a hétvégén – némi áldozatot hozva – hogy elmenjünk a mecsetbe, hogy meghallgassunk egy jó beszédet vagy részt vegyünk egy tanulókörben, hogy megpróbáljuk megérteni a Koránt vagy, hogy tanuljunk valamit másoktól, akkor is, ha nincs közvetlen köze a valláshoz.
Nagyon fontos, hogy ne pazaroljuk el az időnket, mert a Próféta ﷺ azt mondta:
„Két áldás van, amit sok ember elpazarol: ezek az egészség és a szabadidő, jó dolgok megtételére.” (Sahih Al-Bukhari 6412)
Tehát amikor van szabadidőd, használd ki! Használd ki és ne pazarold!
Van úgy, hogy az emberek azt mondják “Most van egy kis szabadidőm, megyek és alszom egyet.” Talán azt gondolod, hogy az alvás majd jót fog tenni. De nem fog. Hogy őszinte legyek, mindannyiunknak szüksége van alvásra és mindannyiunknak szüksége van egy bizonyos mennyiségre, de néha változtatni kell a szokásainkon.
Ki kell alakítanunk egy olyan kapcsolatot a Teremtőnkkel, amelyben megértjük, hogy csak kevés időnk van, és abba a kevésbe annyiféle jót kell raknunk, amennyit csak tudunk, mielőtt az időnk lejár és az egészségünk is megromlik.
Tehát ez a két dolog biztosan elmúlik, hiszen az egészségem – még ha egészséges emberként is halok meg – megszűnik, mert halott vagyok. Halottként az egészségem teljesen lényegtelenné válik. És az időnk is véges ezen a földön.
Forrás: Health and free time – by Mufti Ismail Menk, Quran Weekly
