Az első részben négy nevét említettük a Fatiha szúrának:
   1. Fatiha-szúra
   2. Korán Anyja (Umm El-Quran)
   3. Könyv Anyja (Umm El-Kitab)
   4. A Hét Gyakran Ismételt (Szeb’a el metheni)

Ezeken a neveken kívül viszont vannak más nevei is a szúrának, amiket a próféta társai használtak. Elnevezték például szurat El Hamd-nak, vagyis a Dicsőítés/Hála szúrának. Ima szúrának is hívták (szurat el Szaleh), mert a Fatiha szúra recitálása nélkül nem fogadtatik el egy muszlim imája sem és azért, mert egy hadíszban egy értelmezés szerint, Allah maga nevezi így a szúrát.

A hadísz, imám Muszlim hiteles feljegyzése alapján, a következő:
“Abu Huraira béke legyen vele azt mondta, hallottam a Prófétát ﷺ azt mondani:
“Allah – a Hatalmas és Fenséges – azt mondta: „Felosztottam az imát két félre köztem és a szolgám között és a szolgám meg fogja kapni amit kér.”

Amikor a szolga azt mondja: “Dicsőítés és hála Allahnak, a Világok Urának.” Allah – a Hatalmas és Fenséges – azt mondja: “A szolgám dicsőített.” És amikor azt mondja: “A Kegyelmesnek, az Irgalmasnak.” Allah – a Hatalmas és Fenséges – azt mondja: “A szolgám magasztalt.” És amikor azt mondja: “Az ítélet Napja Birtokosának.” Allah – a Hatalmas és Fenséges – azt mondja: “A szolgám dicsőített. [és egyszer úgy mondta: „A szolgám alávetette magát a hatalmamnak”].” És amikor azt mondja: “Csak Téged szolgálunk, és csak Tőled kérünk segítséget.” Ő azt mondja: “Ez köztem és a szolgám között van, és a szolgám meg fogja kapni amit kér.” És amikor azt mondja: “Vezess minket az egyenes útra, azoknak az útjára, akiknek kegyeket adtál, nem azokéra, akiket a haragod sújt, és nem a tévelygőkére.” Ő azt mondja: “Ez az én szolgám számára van, és a szolgám meg fogja kapni, amit kér.” (Sunan Ibn Majah, Book 33, Hadith 129)

A hadísz úgy kezdődik, hogy Allah azt mondja, felosztotta az imát két félre, majd úgy folytatódik, hogy a Fatiha szúrát említi. Ebből némely korai tudós arra a következtetésre jutott, hogy a Fatiha szúra egyik neve az Ima szúra.

Hívták a Gyógyítás szúrának is (szurat el Shifa), mert egy hadíszban a próféta társai gyógyítani tudtak vele. A hadísz, Bukhari hiteles feljegyzése alapján, a következő:

“Abu Said al Khudri elbeszélése alapján: néhány prófétai társ találkozott egy arabok törzsei közé tartozó törzssel, és a törzs nem fogadta őket. Amíg így voltak, a törzs főnökét megmarta egy kígyó (vagy megcsípte egy skorpió). A törzs tagjai megkérdezték a Próféta ﷺ társait “Van-e nálatok gyógyszer vagy valaki, aki ruqyát (speciális gyógyítás) képes végezni?” A Próféta ﷺ társai azt mondták, “Ti nem fogadtatok minket, így mi sem gyógyítunk, hacsak nem fizettek érte”. Így megállapodtak, hogy fizetnek egy birka nyájat. Egyikőjük (a Próféta ﷺ társai közül) elrecitálta a Fatiha szúrát és összegyűjtve a nyálát, ráköpött a marásra. A beteg meggyógyult és az emberei előhozták a birkákat, de a társak azt mondták: “Nem vesszük el, amíg meg nem kérdezzük a Prófétát ﷺ (hogy szabályos-e).” Amikor megkérdezték őt, ő elmosolyodott és azt mondta: “Honnan tudjátok, hogy a Fatiha szúra Ruqya (speciális gyógyítás)? Vegyétek el a birka nyájat és adjatok egy részt belőle nekem is.” (Sahih al Bukhari, Book 76, Hadith 51)

Egyesek Védelem szúrának (szurat el Weqi) is hívták, máskor nevezték az Elégséges szúrának (szurat Kaafia) is.

Mindezek után megkérdezhetnénk: Vajon honnan jönnek ezek a nevek és ki adhatja ezeket a neveket? Sőt még egy alapvetőbb kérdést is feltehetünk: Ki bontotta fel a Koránt szúrákra és ájákra? Ez a kérdés kiemelten fontos a Fatiha szúra esetén – ahogy azt majd látni fogjuk – ezért tudnunk kell néhány egy alapvető dolgot ezekkel a témákkal kapcsolatban.

Szúrák és áják

A Koránt Allah maga osztotta szúrákra és említést is tesz róla a Koránban:

“Szúra ez, amelyet leküldtünk és kötelezővé tettünk,
és amelyben egyértelmű ájákat nyilatkoztattunk ki,
hogy megemlékezhessetek.”
(Korán, 24/1)
Ezeket a szúrákat Mohamed prófétától ﷺ ismerjük és összesen 114 szúra van, ezt minden Iszlám tudós állítja.
A „szúra” szó arabul ugyanazokból a gyökerekből jön, mint a városfal vagy az erődítmény. Olyan, mintha minden szúra be lenne határolva: tudod mi van a szúrában és tudod mi van szúrán kívül. Ugyanígy tudjuk, hogy mi van a városfalon belül és mi van a városfalon kívül.

Szúrák nevei

Akkor tehát honnan jönnek a szúrák nevei?
Meglepő, de a szúrák neveinek nagy része nem a hadíszokból származnak. A Próféta ﷺ egy-két tucat nevet mondott, a többi név a Próféta társaitól és az ő tanítványaiktól származnak. Mint ahogy eddig olvashattuk, a Próféta olykor több néven is nevezett egy szúrát, pl. a Fatiha szúrát a Könyv anyja, a Korán anyja, A Hét Gyakran Ismételt neveken is nevezte. A Próféta társai olykor adtak egyéb nevet is olyan szúrának, amit már a Próféta elnevezett, hiszen a szúra neve csak egy címke, az a célja, hogy jelöljön egy szúrát.
Azzal a tudattal, hogy ez megengedett, elkezdtek neveket, azaz címkéket adni a szúráknak, így szinte minden szúránál több nevet találhatunk. A mai napig például, ha megfigyeljük, a Közel-Keleten kiadott Korán és az Indiában vagy Pakisztánban kiadott Korán között majd egy tucat név eltérés van a szúrák tekintetében.
Például a 67. szúra az egyik Koránban „Az Uralom” (Al Mulk) szúra néven ismert, míg a másikban „Áldott” (Tabaraka) szúra. A 111. szúra az egyik Koránban „Masad” (Pálmafarost kötél) szúra, míg a a másikban „Lahab” szúra. És egy magyar fordítású Koránban „Abu Lahab” szúra. Ezek a nevek mind a Próféta társainak idejében születtek.

Szúrák felbontása ájákra

Az ájákról ugyanúgy említést tesz Allah a Koránban, mint ahogy azt a „Fény szúra” első ájájában is olvashattuk. Az ája szó jelentése jelzés, megjelölés vagy csoda. Mintha minden versszak egy jelölés lenne, hogy ez a Könyv Allahtól származik, ami egy csoda.
 
Szóval Allah felbontotta a Koránt szúrákra, azokat meg ájákra. De az ájákat bizony nem a Próféta ﷺ írta le és jelölte, hanem a társai jegyezték fel őket. Így az áják helyei nem voltak egyértelműek. Ismét rájuk hárult hát a feladat, ezúttal az, hogy az ájákat meghatározzák. Ez azzal járt, hogy néhány szúrában az áják száma recitálástól függően változott. Ez nem jelenti azt, hogy valamely áják ki lettek volna hagyva, hanem azt, hogy volt olyan ája, amit kettéosztottak.
 
A világon jelenleg tíz ismertebb Korán recitálás létezik. A Föld különböző részein más-más Korán recitálások terjedtek el: kicsit más hanglejtésekkel, kicsit más olvasási szabályokkal. Ezek között, ahogy fentebb említettük, néhány szúránál ájaszám eltérés is van.Például a Hafsz recitálás szerint a „Tehén” szúra 286 ájából áll. A „Baszri” recitálás szerint 285 ája, mivel benne a Hafsz szerinti extra ája egybe van egy másikkal.
A Fatiha szúránál nagy vita van arról, hogy egy bizonyos ája a szúra része-e vagy sem.
Ez az ája: „A Kegyelmes és Irgalmas Isten nevében”. Ez az egyetlen olyan nézeteltérés (ikhtilaf), ahol egy versszak szúrába tartozása van megkérdőjelezve. Eredetileg a prófétai társak között merült fel. A sorozat későbbi részében még kitérünk erre inshaAllah.

Menedékkérés Allahnál – Isztiáda

„Menedéket keresek Allahnál a megkövezett sátán elől.”(Sahih al-Albani, Book 57, Hadith 3)

Ezt szoktuk mondani, minden Korán recitálás előtt, így a Fatiha szúra recitálása előtt is. Allah maga említi az isztiádát:

“És amikor a Koránt olvasod,
keress menedéket Allahnál a kiátkozott Sátántól.”
(Korán, 16/98)
“És ha gonosz sugallat jön hozzád a Sátántól,
keress menedéket Allahnál.
Bizony, Ő mindent hall, mindent tud.”
(Korán, 7:200)

Mit jelent az isztiáda?

A szó menedékkérést jelent egy spirituálisan hatalmasabb erőnél. Ezt a szót nem használják, ha sürgősségi segítséget hívnak, vagy fizikai segítséget kérnek. Csak Allahhoz fordulunk segítségért ezzel a szóval, így ez egy Istenszolgálat.
 
A ٱلشَّيۡطَٰنِ magyarul sátán, az arab ش ط ن gyökből ered, aminek jelentése: az, ami el van távolítva, a messze lévő. Tehát a sátán az, aki el van távolítva, messze áll Allah kegyelmétől, Allah útjától. A sátán szó nem csak Iblíszre, a sátánok vezérére vonatkozik, hanem bizony emberekre és más dzsinnekre is.
“És így adtunk minden prófétának ellenségeket – sátánokat az emberek és a dzsinnek közül,
akik ékes beszéddel csábítják egymást, megtévesztésként.
De ha Urad úgy akarta volna, nem tették volna,
hagyd hát őket, és azt, amit kínálnak.”
(Korán, 6:112)
Az الرَّجِيم a Sátánt leíró melléknév, a ر ج م gyökből ered, aminek a jelentése megkövezés. Tehát az الرَّجِيم jelentése megkövezett, kiutasított, elátkozott.
 
A ٱلشَّيۡطَٰنِ és a الرَّجِيم hasonló jelentéssel bírnak, a sátán az, aki messze áll, a megkövezett az, aki el ki lett utasítva. A sátán a természetéből fakadóan messze áll (ٱلشَّيۡطَٰنِ), és a cselekvései miatt kiutasított (الرَّجِيم).
Így amikor a Koránt kezdjük recitálni, megtisztítjuk a szívünket, menedéket kérünk a sátántól.

Isztiáda formái

Több formája is van az isztiádának a hadíszok alapján, ebből néhányat fogunk említeni.
 
A legközismertebb:

„Menedéket keresek Allahnál a megkövezett sátán elől.”(Sahih al-Albani, Book 57, Hadith 3)

„Istenem, menedéket keresek nálad
a megkövezett sátántól és a suttogásaitól,
az ösztönzéseitől és a fújásaitól.”
(Ibn Masz’ud, Book 5, Hadith 857)
„Menedéket keresek Allahnál,
a Mindent Hallónál, a Mindent Tudónál,
a megkövezett sátántól és a suttogásaitól,
az ösztönzéseitől és a fújásaitól.”
(Sahih al-Albani, Book 2, Hadith 385)

Isztiáda előnyei

Azzal, hogy isztiádát mondunk Korán recitálás előtt, megtisztítjuk a nyelvünket. Olyan mintha mosakodást (wudut) végeznénk ima előtt.
 
Elűzzük vele a sátánt, így nem tud minket befolyásolni, miközben a Koránt értelmezzük.
 
Az elmondásával menedéket keresünk Allahnál, belátjuk, hogy csak Allah képes minket megvédeni a rossztól, hogy nélküle védtelenek vagyunk. Tehát ez egy Istenszolgálat.
Beszéd közben az isztiáda elmondásával, Korán idézetünk előtt egy egyértelmű elhatárolást rakunk beszédünk és Allah beszéde közé.
Forrás: Tafsir Surat al-Fatihah 1. – by seikh Dr. Yasir Qadhi

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is! Hisz tudod, a tudás akkor lesz igazán a tiéd, ha megtanítod másoknak is! Allah jutalmazzon érte!